Bár mindnyájan tisztában vagyunk azzal, hogy a szűrővizsgálatok milyen fontosak a daganatos megbetegedések elleni küzdelemben, mégis, akár nálunk, embereknél, a velünk élő Kedvenceinknél is gyakrabban kellene ezeket a lehetőségeket igénybe vennünk. Hiszen, minél korábbi stádiumban diagnosztizálunk egy tumort, annál nagyobb az esély a teljes gyógyulásra.
Sajnos, a daganatok csak nagyjából az esetek egyharmadában járnak fájdalommal, így könnyen nyilvánvaló tünet nélkül nőhetnek – akár óriásira is – az állatok szervezetében. Azon túl, hogy mi is igyekszünk minél alaposabban odafigyelni Kedvenceinkre, mindenképpen ki kell használni azt, hogy legalább évente egyszer, a kötelező oltásnál állatorvos is fizikálisan kivizsgálja őket. Emellett, ahogy kutyáink és macskáink idősödnek, nagyjából 6-7 éves koruktól legalább évente érdemes vérvétellel és ultrahangos vizsgálattal is tájékozódni szervezetük állapotáról, mert így nem csak a daganatokról, hanem sok más belgyógyászati megbetegedésről is minél hamarabb tudomást szerezhetünk, és időben elkezdhetjük a kezelésüket. Ne felejtsük el, hogy Kedvenceink életében egy év nagyjából 5-7 emberi évnek feleltethető meg, tehát ahogy nekünk sok esetben biztosítottak 5 évente a szűrővizsgálatok, úgy őket is ki kell évente vizsgáltatnunk.
A daganatos megbetegedések kezelésének három alapfeltétele, hogy tudjuk, milyen típusú tumorral állunk szemben, hogy a daganat mekkora, és hogy képzett-e már esetleg áttéteket. A daganatok szövettani besorolásához mintavételre van szükség. A két legelterjedtebb módszer a citológiai és a biopsziás mintavétel. Mindkét módszernek vannak előnyei és hátrányai.
A citológiai mintavételkor az állatorvos egy injekciós tű és fecskendő segítségével vesz mintát a duzzanatból/tumorból. Az így kinyert sejteket azonosítják, és ha lehet, tipizálják a daganatot. Ez a típusú mintavétel általában altatás vagy bódítás nélkül is elvégezhető, sőt, ultrahang segítségével akár a belső szervekből is lehetséges így szövettani mintát venni. Az eljárás viszonylag alacsony kockázatú. Hátránya, hogy sokszor nem ad pontos eredményt a minta kis mennyisége miatt.
A szövettani biopszia során egy kis darabot kivesznek a növedékből/tumorból, és így állapítják meg a daganat típusát. Ehhez az állatokat el kell altatni, ami eleve kockázatot rejt magában. A nagyobb beavatkozás nagyobb szövődményekkel (pl. vérzés) járhat. Viszont, ezzel a módszerrel a daganatok szövettani típusa pontosan megállapítható.
A daganat méretének, helyeződésének pontos megállapítására és az esetleges áttétek keresésére alkalmas az ultrahang, a röntgen, az EKG, a CT, MR, szcintigráfia és egyéb vizsgálatok is. Ugyanilyen nélkülözhetetlen a vér és a vizelet laborvizsgálata.
Mindezen eredmények fényében kaphatunk teljes képet Kedvencünk állapotáról és esélyeiről, és dönthetünk a legjobb eredményeket hozó kezelés mellett.