Az állati szervezet sejtjeinek mind a szaporodása, mind pedig a fejlődése nagyon jól szabályozott folyamatok alapján zajlik. Daganatos betegség alakulhat ki, ha ezek a folyamatok felborulnak és a sejtek szaporodása és fejlődése kikerül a szervezet ellenőrzése alól. Így megindulhat a sejtek korlátlan szaporodása és elmaradhat a sejtek programozott sejthalála (apoptózis.) A daganat növekedése 0,5-1 cm nagyságig vagy nagyjából 1 g tömegig exponenciális, utána lelassul.
A daganatos megbetegedések okait emberekben és állatokban is régóta kutatják, így ma már egyre több ilyen külső és belső tényezőt ismerünk. Külső tényező lehet sokféle kémiai anyag (azbeszt, dohányfüst, növényvédő szerek, légszennyezettség, stb.), a Napból érkező UV sugárzás, sérülés (trauma) is. Belső tényező lehet akár egy régóta fennálló, idült gyulladás vagy vírus (papilloma, FeLV, macska sarcoma) is. Ugyanúgy, mint embereknél, hormonok is elősegíthetik több daganattípus (emlő, hüvely, végbél) megjelenését. Sajnos, az intenzív kutatások ellenére ma is számtalan megválaszolatlan kérdés van a daganatok kialakulás körül, ám az biztos, hogy az immunrendszer kiegyensúlyozott működése nélkülözhetetlen ebben a harcban.
A daganatokat többféleképpen is csoportosíthatjuk.
Megkülönböztetünk jó- és rosszindulatú (malignus) daganatokat. A jóindulatú (benignus) daganatok lassabban és általában körülhatároltan nőnek, áttétet (metasztázist) nem képeznek. A malignus daganatok gyakran kesztyűujjszerűen betörnek a környező szövetekbe, és fejlődésük egy bizonyos fokán áttétet is képeznek, akár nagyon távoli szervekbe. Ez a besorolás több jellemzőn alapszik, nem húzható éles határ a két kategória közé, és sajnos jellemző, hogy a jóindulatú daganatok később rosszindulatúvá válhatnak.
A daganatokat csoportosíthatjuk a kiinduló szövettípus alapján is. A hámszövet jóindulatú daganatai az adenoma, a papilloma, és az epithelioma, a malignus daganatok pedig a különböző carcinomák. A rák kifejezést – orvosi szempontból helyesen – a carcinomák esetében használhatjuk. A kötőszövet jóindulatú daganatait a kötőszövet latin nevéből és az –oma utótagból képezzük, például zsírszövet esetén így lesz lipoma. A rosszindulatú kötőszöveti daganatok a sarcomák. Daganatok képződhetnek a vér, az immunrendszer, de akár az idegrendszer vagy a szaporító szervek sejtjeiből is.