Erre a kérdésre csak nagyon ritkán adható válaszként egyértelmű igen vagy nem. Az első hallásra nagyon ijesztő diagnózis ma már szerencsére sokszor nem Kedvencünk halálos ítéletével egyenlő.
Bár a rendelkezésre álló terápiás lehetőségek ugyanazok (műtét, sugár, kemo, immun, fotodinámia, alternatív), mint embereknél, sokszor mégis más utat nyitnak Kedvenceink gyógyulása felé, mert a gyógyítás során náluk más szempontokat kell figyelembe venni.
Egyrészt, sokszor olyan esetben is van műtétre lehetőség, amikor embereknél nincs. Erre nagyon jó példa az idősebb kan kutyák végbél daganata, amikor a gyógyulást nagyban elősegíti az állat ivartalanítása, mert ez a daganattípus hormonfüggő.
Másrészt, ha a daganat már nem műthető – vagy nem távolítható el teljes egészében -, vagy már áttétet képzett más szervekbe, akkor más terápiás (kemo, sugár, stb.) utakat vehetünk igénybe. Azonban társállataink esetében nem cél az élet bármi áron való meghosszabbítása, mert Kedvenceink élete sajnos sokkal rövidebbre van szabva a miénknél. Ha nem tudjuk őket meggyógyítani, akkor arra kell törekednünk, hogy minél tovább megőrizzük a beteg állat jó életminőségét. Így gyakran a kemoterápiás kezeléseknél kisebb dózisokat kapnak, mint a humán onkológiában, aminek következményeként a mellékhatások is kevésbé viselik meg az állatokat.
Amikor Gazdiként szembesülünk a daganat diagnózisával, arra is gondolnunk kell, hogy ha van lehetőség műtéti úton a daganat teljes eltávolítására, mielőtt áttétet képzett volna, akkor Kisállatunk meggyógyult. Szemben sok krónikus, belgyógyászati betegséggel (szív, máj, vese), amikor sokszor a betegséget tüneteivel együtt meggyógyítani nem, csak rövidebb-hosszabb ideig kezelni tudjuk.